Mullingartól 5 km-re délre, az Ennell tó partján fekszik a Belvedere House Gardens and Park. A belépő felnőtteknek €8.75. Térkép a láblécben.

A ház az 1740-es években épült, Richard Castle vezetésével, Robert Rochfort részére (később Belvedere grófja), mint vadászház, melynek 65 hektáros kertje az Ennell tóra néz.

A "Haszontalan gróf" (Wicked earl) névvel illetett gróf legfőbb elfoglaltsága az volt, hogy megkeserítse felesége és testvére életét.

1743-ban tévesen okolta második feleségét (Mary) és testvérét (Arthur) házasságtöréssel, és feleségét a következő 31 évre bebörtönözte. Csak akkor kapta vissza szabadságát, amikor a gróf meghalt. Testvérét, Arthurt sikeresen elítéltette házasságtörés miatt, aki mivel nem tudta kifizetni a büntetést, börtönbe került élete végéig Londonban.

A ház a tóra néz, felújították, és újrabútorozták az akkori időknek megfelelően.

Az egyik fő látnivaló mögött Belvedere grófja és második testvére, George ellenségeskedése áll. George felkérte Richard Castle építészt, hogy építse meg neki Tudenham Házat az 1750-es években, egy jóval nagyobb kastélyt, mint Belvedere, csak 1 km-rel arrébb. Nem csak a ház nagyobb méretei, de az a tény is bosszantotta Belvedere grófját, hogy testvére háza háta Belvedere felé mutatott. Erre válaszul Belvedere grófja felépíttette az Irigység Falát (Jealous Wall) £10.000-ért, csak azért, hogy ne lássa testvére házát. :) Más haszna nem volt a falnak.

Az ilyen építményt illetik a folly szócskával: olyan díszítő épület, aminek semmi hasznos célja nincs. Belvedere grófja, azért, hogy növelje birtoka látványát, még további két ilyen épületet építetett: egy boltívet (Gothic Arch) és egy kilátót (Gothic Octagonal Gazebo).

Az Irigység Fala az egyik legimpozánsabb ilyen "haszna nincs" épület Írországban. Azt az érzetet kelti, mintha egy 3 emeletes épület maradványa lenne, még az illuziót fokozandó lyukakat és nyílásokat is terveztetett rá.

A ház után a kertet vettük célba. Megnéztük a fallal körülvett kertet, majd utána a Fairy Garden helyes kis patakocskával esett útba. A hatalmas birtokot be lehet sétálni, mi a leghosszabb útvonalat választottuk, sétáltunk az erdőben, ahol itt-ott kőkoboldok őrizték a fákat, növényeket. Majd megnéztünk egy helyreállított jégvermet.

Akkoriban a jégvermek igen nagy luxusnak számítottak. Ennyi jéggel tudtak jeges dolgokat, pl. "fagylaltot", hűtött desszerteket, italokat készíteni a grófnak, és gazdag háztartásának egész évben.

Tulajdonképpen egy mély, téglákkal kirakott kúp alakú verem, alul csatornával, hogy az olvadt víz el tudjon folyni, boltozatos tetővel, lefedve földdel. A bejárat észak felé néz, hogy ne süssön be a nap. A belső ajtókat báránybőrrel fedték be a jobb szigetelést elérendő.

Azt írta a kis tábla, hogyha jól építették meg őket, a jeget két évig is megőrizte. 30 munkásnak 5 napig tartott, míg megtöltötték. A jeget magát helyi tavakból, csatornákból, vagy speciálisan megépített tavakból szerezték be. Feltörték a jeget, a birtokra szállították, majd ott kisebb darabokra törve megtöltötték vele a vermet.

Követtük a kitáblázott Narnia utat az erdőn keresztül, le a tópartra, szép, napos tisztásokra. Majd megszemléltük a gótikus kilátót, ami a házra nézett, és egy boltívet is.