Napunk első állomása a Causeway Coastal Route volt.

Vasárnap a legelső tervezett megállónk a Carrick-a-rede kötélhíd volt. Térkép a láblécben.

Carrick-a-rede jelentése: "the rock on the road" = "kő az úton". Ahol a kő a kis sziget (Carrick Island) maga, az út pedig az egykori bőséges lazac raj útvonalát jelöli, mivel a lazacok megkerülték a kis szigetet ahogy haladtak nyugat felé, a "kő" pedig éppen az útjukba esett.

A szigeten lazachalászat folyt évszázadokon át. A halászok kifeszítettek egy kötélhidat, 30 méterrel a tenger felett, hogy át tudjanak menni a Carrick szigetre. A szigetről vetették ki hálójukat a lazacok vonulásának útjába. Mivel a szigetről nem lehetett csak úgy csónakba szállni, egy emelőszerkezetet építettek anno, hogy a csónakot a vízre tegyék. Ennek vasmaradványai ma is láthatóak még, habár a halászatnak egy ideje vége, mivel a lazacok megfogyatkoztak.

Télre a kötélhidat felszedik, mint ahogy tették azt az eredeti híddal 350 éven keresztül. A híd maga 20 méter hosszú, 1 méter széles, kb. 30 méteres szakadékkal maga alatt.

Amikor megérkeztünk, a fenti parkoló már tele volt, így mi túlcsordultunk a lenti parkolóba. :) Mire végeztünk a kötélhíddal, már a lenti parkoló is tele lett. A jegy ára £4 volt, és egy kicsit sorba kellett érte állni. A jegy megvétele után még kb. 1 km-es gyalogtúra állt előttünk, mire a hídhoz értünk. Ott aztán egy kicsit várni kellett, mivel a híd egyirányú. Egy-egy ember őrzi a hidat és irányítja a forgalmat. Megvártuk, míg kijöttek a szigetről, utána mehettünk mi be. A híd természetesen biztonságos, egy kicsit inog csak. :D Nem fújt a szél, így csak egy kicsit. Kivéve, amikor a mögöttem jövő gyerek belengette, na akkor megtorpantam, és kapaszkodtam. :D

A sziget olyan, mint egy icuri-picuri Saltee Island. Itt is fészkelnek alkák (razorbill), sirályhojszák (fulmar), sirályok. A szigetet körbesétáltuk, majd ismét sorbaállás következett a hídnál. Itt már rá kellett szólni egy felnőttre is, hogy ne lengesse be a hidat, mert ahogy ott álltunk, egy középkorú nő sírva jött fel a híd irányából... Ekkor ment le a hídőr, aki addig nekünk mesélt egy kis történelmet, hogy rászóljon a hídon ugrálóra...

Visszasétáltunk a parkolóhoz, majd egy kicsit a másik oldalra is elsétáltunk, ettünk, és indultunk tovább a Giant's Causeway felé.

Napunk utolsó állomása a Giant's Causeway volt.