Festékekről

Míg a vízfesték már régóta jelen van, az olajfestészet kezdete a 15. századra tehető, addig az akrilt 1955-ben használták először. Vizes bázisú, mint a vízfesték, azaz vízzel hígítható, vékonyítható, tisztítható. Míg nedves, addig vízben oldódik, száradás után azonban már teljesen vízálló.

Igen hamar szárad, egy vékony réteg 10-15 perc alatt beszárad. Ennek megakadályozására is vannak praktikák.
Pl. az egyik igen hasznos és egyszerűen kivitelezhető:
vegyünk magasabb peremű palettát, vagy ha van otthon, egy sima műanyag, lapos tároló doboz is megteszi, aminek van jól zárható teteje. Tegyünk a doboz aljába papír konyhai törlőkendőt, amit nedvesítsünk be vízzel. Majd erre helyezzünk egy réteg eldobható palettát, itt Dublinban is kapható bármely Art Hobby boltban vagy akár egy darab sütőpapír is megteszi az eldobható paletta helyett. Erre tegyük a festékeket, ezen kevergessük ki a színeket. Így a festék nem fog beszáradni olyan hamar, folytathatjuk a munkánkat később is.

A rajzóráim végén is mindig percek telnek el, míg a tányérra száradt festékeket lekapargatja az ember. Ugyan pl. mosogatószerrel könnyebben megy a dolog. A nyári kurzusra vettünk palettát, de itthon simán csak egy fehér porcelán tányért használok a célra, mint a rajzóráimon szoktuk. Tökéletes, könnyen tisztítható.

Az akril széles körben elterjedt, sokak kedvenc festékévé vált. Felvihetjük a felületre ecsettel, festőkéssel, de márthatunk egy anyagot a festékbe, és maszatolhatunk utána, vagy fröcskölhetjük a felületre, vagy akár spray-s verzió is létezik.