Los Gigantes

Tenerife '08 október
Nagyobb kép

Vasárnap, a Masca-völgybe lépés előtt már jártunk Los Gigantes (térkép a láblécben) (Az óriások) kikötőjében, de nem maradtunk sokáig. Ugyanis eredetileg csak ki szerettünk volna hajókázni a 600 méter magas fekete vulkanikus bazalt sziklákat megcsodálni a vízről, de ott helyben kiderült, hogy az ilyen hajós túrák össze vannak kötve delfin (€10) és bálnaleséssel (€15). Mivel ezek nem fértek volna be a napba a Mascába történő kirándulással együtt, úgy döntöttünk, hogy majd később visszajövünk ide, és megnézzük a bálnákat, és a delfineket is.

Erre kedden került sor.
Reggel kihajóztunk bálnalesésre, egy sárga színű, alacsony motorcsónakkal, amiben egyszerre 12 embert visznek ki a vízre.
Mivel aznap 11.30-ra 14 ember gyűlt össze, két hajóval mentünk ki, nem szorongtunk egyben. Maga a bálnalesés 1,5 órás volt, először kivittek minket bálnákat nézni karnyújtásnyiról, majd visszakanyarodtunk a hatalmas sziklák alá, hátha látunk delfineket is.

Az első körben hamar megtaláltuk a pilótabálnákat (veszélyeztetettek), már volt ott egy méretes hajó előttünk, ahonnan az emberek igyekeztek valamit látni a bálna csapatból. Ezért tetszett meg nekünk ez a csapat, mert a motorcsónakból közelebb tudtad szemügyre venni a bálnákat természetes közegükben.

Nagyon izgultunk milyen lesz, vajon oda fognak-e jönni a bálnák a hajóhoz? A vezetőnk szerint szeretik a sárga színt, mert eddig, ha jó volt az idő és megtalálták őket, akkor mindig közel jöttek a hajóhoz.
Ez a csapat garantálja, hogy láthatunk bálnákat és delfineket, mert ha nem, akkor visszaadták volna a befizetett árat. Rossz időben, amikor sokat mozgolódik az óceán, nem is hajóznak ki, mert akkor a bálnák nem fekszenek fel a víz felszínére, hanem lehúzódnak a mélybe.

Aztán egyszer csak megláttuk őket messze, majd abba az irányba indultunk. Végül amikor a közelükbe értünk, vezetőnk lejjebb vette a motort, szinte alig búgtak, és így sodródtunk egy kicsit közelebb a pilótabálna-családhoz.
Összesen 6 bálnát számoltunk, sok-sok képet készítettünk. Közelebb is jöttek hozzánk, átúsztak a hajó alatt, lubickoltak a két sárga csónak között.

Majd miután letelt az időnk, a sziklák felé vettük az irányt, hátha látunk visszafelé jövet delfineket. Nem láttunk, így lassan becsorogtunk a kikötőbe. Onnan indult volna a következő ugyanilyen bálnaleső túra, így nekünk másfél órát kellett volna várnunk a delfin túrára, ha nem jut eszünkbe, hogy mi lenne, ha megint kimennénk. Nincs tele a hajó, jut hely nekünk is, így kimentünk még egyszer.

Most nehezebben találtuk meg a bálnákat, La Gomera sziget és Tenerife között keresgéltünk, amikor nagy sokára az egyik spanyol gyerek szúrta ki őket. Közelebb sodródtunk, majd újra megcsodálhattuk őket.
Visszafelé aztán a sziklák közelében ráleltünk a korábban keresett delfinekre, nem követtük őket sokat, mert ennek a túrának a bálnák voltak a főszereplői.

Miután beértünk a kikötőbe, egy gyors legkisebb helység látogatás után indultunk is delfineket nézni. Ez az út 1 órásra volt tervezve, palackorrú delfinek megkeresése (ami nem volt nehéz, hiszen pár perccel korábban láttuk őket, láttuk merre úsznak), egy gyors csobbanás, majd sziklalesés után vissza a kikötőbe. Ők is veszélyeztetettek.

Egy ideig követtük őket, csapatban úsztak, magasat is ugrottak, de azt nem tudtam lencsevégre kapni. :) Nagy élmény volt, ahogy követtük őket.
Majd elhajóztunk a Masca öbölig, ahol Attila is csobbant egyet, meg még ketten. Én nem kívánkoztam a vízbe, mert elbújt a nap, és amúgy is csak egy gyors csobbanásra volt időnk, mert letelt az egy óra. Szerencsére volt nálunk széldzseki, így Attila nem fagyott meg, míg beértünk a kikötőbe. Motorcsónak lévén elég gyorsan tudott menni, és csapott rendesen a szél.

Los Gigantes 600 méter magas sziklái alatt lenni egy kicsike kis csónakban nem rossz érzés. :D Lélegzetelállító panoráma tárul az ember szeme elé. Mikor Masca völgyében autóztunk, akkor megfigyelhettük a hegyek másik oldalát. A vízről felnézni hihetetlen élmény volt.

Fotóalbum