Árbócos

2010. szeptember 30. - csütörtök

Ma reggel nem a kis kuckómhoz igyekeztem, hanem most rendes órán jegyzeteltem szorgalmasan. Az órák pontban 9:30-kor kezdődnek, 10:30-tól van egy fél órás szünet, majd 11-től 12-ig újabb óra. Ezek után így van egy másfél órás ebédszünetünk, mert a délutáni órák 13:30-kor kezdődnek.

Szerencsére a nő szépen és tisztán beszélt. Ugyan a végén belehúzott, mert kicsúszott az időből. :) Érdekes előadás volt, ugyan most mindenki L-től Z-ig ott volt. Legközelebb majd kisebb csoportokban lesznek az előadások, ahol majd a véleményünket is kifejthetjük.

Ezentúl minden hétfőn és csütörtökön a délelőtt előadásokkal fog telni, csak délutánonként fogunk a műhelyünkben szorgoskodni. A többi napokon egész nap a műhelyben vagyunk.

Szerencsére nem kaptunk újabb feladatot délután, mert kellett idő mindenkinek a szobrocskák befejezéséhez. Így neki tudtam állni a második szobornak is, építettem egy hajót telefon kagyló aljból. Az evezők fél hajcsatok, beledugva egy régi cipőről levágott fűzőtartóba. Két árbóca van, alaplap darabkákból. A hajócsavar egy szétszedett laptop processzorát hűtő ventillátora, plusz még építettem hozzá egy kormánykereket is, amit tekerni is lehet. :D

Este 8-ig bent maradtam, mert még nem voltam kész a teljes falam vonalas rajzával, plusz a falamat is átrendeztem, hogy jobban lógjanak róla a tárgyak. At értem jött, így legalább nem csak fotókról látta az új falam. :)

Dzsuszti Blog

Rombolni és építeni

2010. szeptember 29. - szerda

Reggel becipeltem a szétszedhető dolgokat, amiket össze tudtunk szedni itthon, pl. egy régi ütött-kopott egér, a kibelezett régi laptop, vonalas telefonkészülék, régi cipő, CD-k. A reggeli eligazításon kiderült, hogy két szobrot kell készítenünk a bevitt dolgok szétszedett alkatrészeiből. Ezek közül lehetett választani: rovar, szék, nyakkendő, hal, cipő, edény vagy hajó (vessel jelentheti mindkettőt).

Nekem az egérből adta magát a bogár, ezért annak estem neki. Az egeret hamar szét lehet szedni, majd azon tanakodtam, miből készítsek neki szárnyakat. A CD-kre gondoltam, de nem tudtam mivel vágjam el, mert azt nem könnyű pofás darabokra széttörni. Eszembe jutott szerencsére az új lemezvágóm, gondoltam próba cseresznye. Nagyon jól lehet vele CD-t vágni. :D Felvágtam háromszög alakú darabokra, és azt odaszegeltem az egér műanyag belső görbe részére kívülről. Majd az egér levett világosszürke borításából készítettem kemény páncélt, a bogaramnak. A szemei az alalap egy-egy tekercse, csápja drót, lábai kábelek, a szája pedig egy magyar dugó vége. :) Éppen készül elszállni.

Éppen belekezdtem a hajóba, amikor szóltak, hogy gyorsan pakoljunk össze mindent, mert indulunk. Minden szerdán elmegyünk egy-egy kiállítást megnézni a C csoporttal. Elsétáltunk a St. Stephen's Greenhez, Michael Kane kiállítását megnézni. Egy-egy újságlapra fest a dublini festő, egy-egy pillanatot. A festmények gyors rajzok, elkapott pillanatok, felnagyított érzelmekkel, eltúlzott nagyságrendekkel. Érdekes.

Majd átmentünk a nem messze lévő RHA-ba (Royal Hibernian Academy), ahol éppen hat művész kiállítása látható. Voltak számomra bizarr elképzelések, valami eszméletlen jó ceruzarajzok, ugyanakkor a témaválasztás meghökkentő: szarvas nyaka kitörve, lábai madzaggal összekötve, a madzag is kiállítva a teremben. Vagy vannak érdekes festmények, nagyon jó kis videók, amikben egy-egy valami mozdulatlanul áll, míg más tárgyak, alakok mozognak a képen, vagy éppen a szoba belülről van mutatva, a padlón víz, benne hal úszik, a vízben tükröződnek az elmenő felhők. Nagyon tetszett.

Mindezek után még éppen odaértem M.-hez a szokásos rajzórámra. :) Most pedig izgulok, hogy hogyan fogom összehozni holnap a hajómat, amit a vonalas telefon kagylójára alapozva képzeltem el.

Dzsuszti Blog

Homokozó

2010. szeptember 28. - kedd

A tegnapi házink az volt, hogy fogjunk a kajánkból darabokat, vagy mindenféle flakonokat, és alakítsuk valamilyen geometriai alakzatba, majd készítsük belőle vonalrajzot. Én fogtam 6 flakont, és felraktam őket jenga alakba, hogy amolyan kockát kapjak. Majd lerajzoltam őket, még mielőtt a szemem feladta aznapra a dolgot a fáradtságtól. :)

Ma úgy jöttem haza, hogy miután elmeséltem Atnak mi mindent csináltam ma, azt mondta, olyan, mintha betettek volna egy homokozóba egy gyereket. :D Teljesen más, mint a Veszprémi Egyetem, ahol nap nap után ültünk az iskolapadban, és koptattuk a tollunkat, etettük a füzetünket tudással. :)

Reggel megint elgurultunk a suliig, mert a második adag cucmókot nem tudtam volna elvinni gyalog. A reggeli eligazításon azt a feladatot kaptunk, hogy délelőtt készítsünk vonalrajzot a felfüggesztett tárgyainkról. Nem is sikerült befejeznem teljesen, de délutánra már jött is a következő feladat, hogy a falunk egy részletéről készítsünk sima fekete-fehér-szürke tónusú festményt, akrillal. Semmit nem szabadott lerajzolni előtte, a cél az volt, hogy egyből fessünk, ne használjunk ceruzát segítségül. Sosem csináltam ilyet, de az első ijedtség után muszáj volt belevágnom. Majd holnap hozok képeket is ha nem felejtem el. :) Kicsit bent maradtam tovább, mivel ha nincs időd megcsinálni a kiadott feladatot a kiadott órában, akkor este 9-ig nyitva a suli, lehet bent dolgozni, amíg jól esik.

A 182 elsős fel van osztva A-tól D-ig csoportokra. Az A, B és mi C-k fent vagyunk az emeleten, a D csoport lent a földszinten. A C csoport három alcsoportra oszlik, C1, C2, és C3. Minden alcsoportnak külön tanárja van. A reggeli és délutáni eligazítást együtt szokták tartani. A mi alcsoportunk a legnagyobb, mert a mi tanárunk bent van egész héten. A második csoport picit kisebb, mert az ő tanárjuk nincs csak 4 nap, a harmadik csoportban pedig 6-an vannak, mert a tanár csak 1 nap van bent. Mind a három tanártól kérdezhetünk, mindenki segít, de a saját tanárunk fog véleményezni minket. Eddig én még csak pár szót váltottam az enyimmel, megkérdezte honnan jöttem, és elmondta tetszik a falam. Már volt, akikhez leült, elbeszélgetni, megnézni a munkákat, hozzánk még nem jutott el ma.

Mielőtt ma vége volt a napnak, kiadták a feladatot, hogy holnapra vigyünk be olyan dolgokat, amiket szét lehet szedni, törni. Feladták a leckét, de végül is egy táska feláldozható mindenfélét sikerült összeszednünk, így holnap sem tudok gyalogolni. :D

Dzsuszti Blog

Első nap

2010. szeptember 27. - hétfő

Az első benyomások pozitívak. Mindenki kedves, mindenki segítőkész.

Miután mondhatjuk "beköltöztem" várakoztunk egy kicsit a friss helyünkön, ismerkedtünk a körülöttünk lévőkkel, a teremmel, a légkörrel. Ugyanis a banda első fele, a-tól k-ig elment bemutatkozó előadásra, mi, l-től z-ig pedig vártunk a sorunkra.

Beköltöztem, mert az A/1-es mappámmat vittem, egy kis adag bemutatkozó portfólió munkával, meg egy nagy válltáskát, telepakolva a begyűjtött tárgyakkal, eszközökkel, festékkel, ceruzával. Holnap fogom vinni a második adagot...

Hamar megtaláltam merre kell mennem, követtem az ugyancsak nagy táskával, dobozzal közlekedőket. :D Éppen belebotlottunk másodmagammal egy tanárba, aki meg is mutatta merre van a mi csoportunk. Asztalválasztás után tartottak a fél csoportnak egy kis előzetes bemutatkozást, és meg is kaptuk az első feladatunkat: a bevitt tárgyakat a falra kellett szegelni, kötni, ragasztani, kinek hogy tetszett.

Az egész legfelső emelet, és a földszint az elsősöké. Mi fent vagyunk, egy nagy terem telepakolva asztalokkal, és előttük egy-egy fal. A következő 8 hétben ez lesz a mi kis "irodánk". Később mozogni fogunk a különböző műhelyek között. A munkánkat pontozzák, azt hogy hogyan és mikor az majd kiderül. Ebből tudjuk, hogy melyik területen kell dolgoznunk többet.

A tájékoztató előadáson sok hasznos infót megtudtunk, többek között, hogy mit merre találunk, hogy majd kétszer egy héten délelőtt lesz szeminárium is, majd írnunk kell esszét is. Házit is kaptunk, úgyhogy azt hiszem ma mindenki mélyen fog aludni az első nap után. :)

Dzsuszti Blog

IKEA, csere

2010. szeptember 24. - péntek

A történet egy hónappal ezelőtt kezdődött, amikor is 2 év után kidobtuk az IKEA-ban vett szivacsbetétes ágyunkat, mert a szivacs besüppedt, és a kinyitható ágy fa gerendái is megadták magukat.

Az áráért nem volt rossz minőség, nálunk meg a kinyitható a legpraktikusabb. Így ellátogattunk megint a Ballymount Recycling Centerbe, hogy nagy csörgések közepette megszabaduljunk a szétszedett ágytól. Nagyon hasznos ez a szemétlerakó, mindenféle háztartásbeli vacaktól meg lehet szabadulni. Egy személykocsi telepakolva €15.

Majd újra elmentünk az IKEA-ba, vettünk kinyitható kanapét, direkt kiválasztva a legkeményebb szivacsot hozzá. Hittünk a kitett táblának. Már az első éjszaka után kiderült, ez sem lesz hosszú életű dolog... Úgy értem napokban számolva.

Pont egy hete untuk meg a dolgot, fogtuk és a szivacsot visszavittük az IKEA-ba. 90 napig az eredeti csomagolásban visszaveszik simán, kivéve az ágybetéteket. Nekünk nem volt eredeti csomagolásunk, csak eltökéltségünk, hogy egy normális szivaccsal jövünk haza. A hölgy mondta is, hogy kéne az eredeti csomagolás, de mi mondtuk, hogy nem nem akarnánk, hanem számunkra használhatatlan, egészségtelen, mivel a szivacs estéről-estére nem egyenesedi ki magát... besüppedve vár ránk esténként... Ez így egy hónap után egy kicsit mégiscsak fura... Simán visszakaptuk a pénzünket, és visszamentünk az ágyunkhoz való 3 különböző szivacsból egy jobbat választani. A 3-ból egy rugós, amit nem szerettünk volna, így maradt a középső szivacs, amire ugyan a puha jelzőt akasztották, de kiderült, hogy keményebb, mint az amit először elhoztunk. Ez nem marad besüppedve, tökéletes. Van egy plusz réteg a szivacs tetején, ami segít a szellőzésben, plusz van rá 10 év garancia. Azt ugyan az egész IKEA-ban nem tudták megmondani ez a 10 év garancia mit takar, de van. :)

Amiért ma eszembe jutott, hogy ma megint voltunk, teljesen más célból, a sulihoz kérnek egy nagy tároló dobozt, és nekik sok műanyag praktikus dobozuk van. Haza is jöttünk eggyel. :)

Dzsuszti Blog

Szükséges holmik listája

2010. szeptember 23. - csütörtök

Nyah, alakul a molekula... Amik kellenek a suliba: A1-es méretű portólió táska, Akril festékek és ecsetek, Kemény és puha ceruzák, Szénceruza, Pasztellkréta, Színes filctoll, Fedőszalag, Ragasztó, olló, USB pendrive, Laptophoz biztonsági kábel, Kis fényképezőgép.

Barkács dolgok (amin azért elsőre mosolyogtunk egy jót, miket fogok én csinálni...): Kis kalapács, Csípőfogó, harapófogó, Lemezvágó olló, Csavarhúzók, Varró tűk .

Úgy tűnik, mindent megtaláltunk. :) Bejártunk érte több helyet is, Woodies, B&Q, School Suplies (Dundrum faluban), O'Sullivan's, Reads.

Dzsuszti Blog

Mókamesterek

2010. szeptember 22. - szerda

Dzsuszti Blog

Beiratkozás

2010. szeptember 21. - kedd

Tudtam én, hogy nem ebben a cipőmben kéne menni, vagy legalább betenni a gyaloglásra valót arra az esetre ha ez feltörné... De mivel el sem tettem, be se kötöttem, most két vízhólyaggal lettem gazdagabb a sok-sok első napos benyomás tetején. :)

Korán mentem, hogy ne kelljen sokat sorba állni. Így is sorba kellett, de hamar megvolt az egész procedúra. Az előre kitöltött jelentkezési lappal, és a tandíj befizetését igazoló számlával kellett hogy menjek. Én mentem volna, de a befizetésről nem kaptam semmit eddig. Illetve egészen addig, míg a lakásból ki nem léptem és a bejárati ajtó lába előtt meg nem találtam a kis borítékot benne az igazolással. Micsoda időzítés! :)

Hármasával engedték be a terembe az embereket, először megnézték rendesen kitöltöttem-e a jelentkezési lapot, meg hogy befizettem-e a befizetnivalót. Itt a hölgy megismert, hogy én már jártam bent az irodában korábban. :) Majd a második asztalnál ráírtak valami számot a jelentkezési lapom tetejére, a harmadiknál foglalkoztak ezután az esetleges tandíjtámogatási dolgokkal, de én ahhoz az asztalhoz ugye nem jutottam. Majd az utolsónál elvették a lapot, és készítettek mindenkiről egy képet a diákigazolványhoz, amit azonnal kézbe is kaptam, egy másik kis chipes fénymásolós kártyával együtt. Gyorsak voltak. Igaz, a fénykép legalább olyan, mintha egy barlangban futnék éppen. :D Ijesztő na, de látni kellett volna a többiek arcát, amikor az ajtón kifele botorkálva szemügyre vették a friss diákjukat. :)

Majd a papírozás után egy harmadéves körbevitt bennünket a suliban, megmutatta mi merre van. Voltak ismerős helyek, amik a tavalyi nyári kurzusomról, illetve a végzős kiállításról rámragadtak. Érdekes lesz, nem beszélve az ír angolról és a szlengről, amiben bőven lesz részem. Bele fogok jönni. :)

Sántikálva elcsigáztam még a Grafton Streetre, venni gömb alakú, amolyan golf labda kinézetű virágokat, a még hátralévő fotós projektemhez, majd hazaluasoztam.

Itthon egy rettentő kíváncsi orr fogadott az ajtóban - hozzáteszem a virágot nem látta a fehér hölgy, mert akkor le lettem volna támadva egyből. Nem látta de érezte, hogy valami fűfélét hoztam haza, mert megállt a belső ajtóban, és nagyokat szimatolt a levegőbe (ilyenkor a fejét is mozgatja le-fel).

Dzsuszti Blog

Huncut szemek

2010. szeptember 19. - vasárnap

Dzsuszti Blog

Rajz és miegymás

2010. szeptember 16. - csütörtök

Szélzúgás, mosógép hangos kerregése, vízmelegítő forró bugyborékolása, Nudli álombéli hangja, eső-kopogás az ablakon, görény körmök sercéje a parkettán, felhőanyó eltakarom-kitakarom a napot nyújtotta árnyékjátéka a könyvem felületén. Miközben az Impresszionistáknál, a második 200 lapos füzetem végénél, a 3. kifogyóban lévő tollamnál járok. "Még csak" mondhatni, még van az első könyvből, a másodikat pedig még fel sem emeltem a polcról mióta nálunk lakik... Sőt, inkább csak az azóta felgyülemlett sulis postákkal letakarva igyekszem elrejteni magam elől. :D

Tegnap rajzórára vitettem el magam a széllel. M. idén csak egy osztályt csinál, mert visszament dolgozni. Így most 12-en voltunk, éppen befértünk a kis terembe. Átbeszéltük a nyári házimat, így ma azon dolgoztam, mert már nincs hátra csak 1 hét kezdésig. Rohan az idő.

Dzsuszti Blog

Tündérmesék

2010. szeptember 14. - kedd

G. K. Chesterton: "Fairy tales do not tell children the dragons exist. Children already know that dragons exist. Fairy tales tell children the dragons can be killed."

G. K. Chesterton: "A tündérmesék nem arra tanítják a gyerekeket, hogy léteznek sárkányok. A gyerekek ezt már tudják. A mesékből azt tanulják meg, hogy a sárkányokat meg lehet ölni."

Ma egész nap kétféle hang szűrődött be a résnyire nyitott ablakon: mentőautó sziréna és az erős szél egy-egy a lakásba bepréselődő susogása. Mindkettő folyamatosan, egész nap...

A kőkerítés résein megkapaszkodó, immáron ismét hatalmasra nőtt dudva-virágok csak úgy hajladoznak a széltől, fura mozgó árnyékot szolgáltatva nekünk bent rekedteknek.

Nudli hegyezte a füleit, időnként fel-fel kapva a fejét egy-egy erőszakos, szélbezúdulásos ablakos susogásra, a lánykák meg-megtorpanás közben néztek rám nagy szemekkel bíztató szóért: "Minden rendben, csak a szél fúj." No és esik, tettem hozzá néha. :)

Ősz van újra, a meleg tea és vastag zokni már használatban.

Dzsuszti Blog

Csillaglesés? Igen!

2010. szeptember 13. - hétfő

A hétvége szorgalmas munkával tellt. Bejártuk Dublint kütyükért (mondhatjuk, hogy megint), amiket kigondoltam a sulitól kapott nyári feladatokhoz. Itthon is találtam pár, szerintem hasznos tárgyat, de sajnos a sok-sok apróság, amit az ember élete során begyűjt, és azt hiszi haszontalan holmik, azok otthon csücsülnek a padláson Magyarországon. Szóval nincs más, gyűjtögetni kell megint. Mondtam is Attilának, hogyha eddig gyűjtögettem, akkor mostantól semmit se fogunk kidobni. :D

Az egész szombati nap elment ezzel, este fáradtan értünk haza, meg voltunk győződve arról, hogy ilyen rossz időben, ami egész hétvégén volt, úgy sem lesz csillaglesés. Tévedtünk. Küldték a levelet, hogy a hegyekben tiszta lesz az ég, úgyhogy egy septiben történő pocaktömés, pakolás után azért elindultunk, mert már nagyon vártuk, hogy belenézhessünk egy teleszkópba.

20 perce sem vezettünk, amikor kiderült, hogy At jogsija a másik kabátjában maradt. Úgyhogy csak másodszori nekifutásra sikerült elindulni rendesen. :) Mikor megérkeztünk Roundwoodba, egyesek gyerekekkel már hazafele tartottak, pedig csak egy órát késtünk. A program csak éjfél után ért véget, úgyhogy simán elnézelődtünk jó két órát a gyönyörű csillagos ég alatt.

Fújt a szél, de nem volt rettenetesen vészes széldzsekiben és sapkában. Láttuk a Jupitert, a holdjaival, most a legfényesebb pontot az égen. Valami fantasztikus volt. A legjobban ezután a Herkules klaszter tetszett, a sok kis apró de szépen kivehető csillaggal egy kupacban.

Tartottak kezdőknek egy kis csillagmustrát is, lézerrel mutogatta emberünk merre keressük ezt vagy azt a csillagképet. Haladunk. :)

Vasárnap itthon kuckóztunk a lányokkal, és a nyakára léptem a nyári feladatoknak, mert nem csak tárgyakat kell gyűjtögetni, hanem be kell őket rakni különböző kategóriák szerint egy-egy helyzetbe és le kell őket fotózni. A terv nagyjából már megvan, mit fogok majd fotózni, de még hiányoznak tárgyak, úgyhogy majd a fotózásnak a következő hétvégén fogok nekiesni.

Dzsuszti Blog

Csillagok takarásban

2010. szeptember 10. - péntek

Mivel ma sem volt szép tiszta idő, mint ahogy egész héten sem, így elmaradt a mai csillaglesés. Talán holnap, azt írják, de ha nem, akkor minden péntek és szombaton küldenek emailt, hogy mehetünk-e vagy sem. :)

Tegnap megakadt a szemem egy angol szón. Illetve kettőn, mert az agyamnak a kettő együtt és külön-külön is volt értelme: "fading ember". Na nekem a "fading"-et az agyam lefordította "elhalványuló"-ra, az "ember" szót meg meghagyta "ember"-nek. :D Miután felocsúdtam, hogy hohó, ez így mégsem jó, szótárnyálazás után kiderült az "ember" szó angolul "izzó fadarab"-ot jelent. Mik nincsenek. :)

Nudli a képen éppen szokásos esti programját műveli: tollbizergálós, szótármelegítéses Julcsi tanulás segítés. :Đ Először megelégszik a szótár kis felületével, de később az sem zavarja, hogy éppen írok, odasomfordál hozzám, nyújtja a fejét puszira, majd hopsz, és mint aki nem is ezt tervezte, leheveredik az egész kupac tetejére. :D

Dzsuszti Blog

Első hullám

2010. szeptember 09. - csütörtök

Azt hiszem túléltem az első, mondjuk úgy "az összes sulival kapcsolatos kérdésem egyszerre gondolta, hogy napvilágot lát"-omat. Külön-külön már jártak nálunk, de így egyben még nem. :D Főleg a "hogyan" ezen belül is az "én majd hogyan", "mikor", "miként" kezdetű kérdések foglalkoztatnak. Azt hiszem akkor lenne fura, ha így tök kezdőként nem izgulnék. :)

Olvasgattam a neten, de inkább csak több kérdéseim lettek. Főleg a tavalyi első napokról találtam hozzászólásokat.

Úgy látom, nem sokan foglalkoznak a két könyv elolvasásával... Az a beszólás azonban nagyon tetszett, amikor valaki megjegyezte, hogy hogyan olvassa, mert ágyban nem lehet mert ráborul és agyonnyomja. :D És tényleg. Én is itt görnyedek az íróasztal felett.

Szóval már csak 18-at kell aludnom és indul a mandula. :) Azt nem tudtam meg, hogy kalapács miért kell, de az már kezd alakulni, hogy a laptop miért. Asszem...

Dzsuszti Blog

A World History of Art

2010. szeptember 07. - kedd

Olvasok, szorgalmasan. Az idő segít nekem, nincs meleg, ma éppen még fázni sem fáztunk. Viszont sötét van. Szürkeség.

Tetszik a könyv, igen hasznos. Sokszor igénybe veszem a Wikipediát, hogy egy-egy angol nevet, helységet, vagy éppen népcsoportot megkeressek magyarul is, hogy tudjam ahhoz kötni, amit az oskolában belém tuszakoltak.

Angolilag néha igen fenkölten fogalmaznak. Tuti, hogy nem azt az angol szót használják egy szóra, amit én tudok, hanem amit nem ismerek, de ugyanazt jelenti. Sokszor jól jön az online szótár előttem ilyenkor.

De már rátaláltam a Scrovegni Chapelre Padovában, vagy a ravennai csodás mozaikokra. :) Ujjongtam is Atnak, hogy nézd, ezt ismerjük. :D Nem lesz az a tanulmányi, múzeumlátogatás haszontalan, már alig várom! :)

Ja, míg el nem felejtem: Ma kaptunk egy levelet a City of Dublin Vocational Education Committeetől, attól a bizonyostól, ahonnan tegnap megkaptuk az elutasító választ, miszerint köszönik, a sok alapos, gondosan kiválogatott, paksamétánkat megkapták, majd szólnak ha feldolgozták... Hamarabb ért ide az elutasító levél, mint a visszajelző...

Dzsuszti Blog

No for grant

2010. szeptember 06. - hétfő

Egész nap kopogott az eső az ablakon... egy cica se dugta ma ki az orrát a meleg lakásból. Komolyan megfordult a fejemben bekapcsolni a fűtést, de inkább meleg teával űztem el a didididergést.

Nudli bezzeg jobb módszert talált, elbújt a pokróc alá aludni. Lehet nekem is ezt kellett volna tennem. Bezzeg a lányokat nem zavarja semmi sem, Pizsi legyőzte Potykát, majd Potyka Pizsit, és ez ment egy darabig, míg meguntam számlálni ki merre jár. :)

Mikor dolgoztam az oldalon, pár olaszországi képpel/nappal is sikerült végeznem:

2. nap - Velence, Verona

3. nap - Mantova, Verona

4. nap - Garda-tó

5. nap - Verona, Padova

6. nap - Modena, Maranello, Bologna

7. nap - Ravenna, Frasassi barlang

8. nap - Assisi, Gubbio, Cortona

9. nap - Cortona, Lucignano, Montepulciano, Pienza, Siena

Ma kaptam egy kis vékonyka levelet a City of Dublin Vocational Education Committeetől, azaz ahova a felvételi támogatásos csomagot beadtuk egy hete, hogy nem kapok támogatást, mivel már van egy egyetemi diplomám és ahova most készülök, az alacsonyabb szintű ennél... Pont. :(

Dzsuszti Blog

Star-B-Q

2010. szeptember 05. - vasárnap

Tegnap este 5 után Roundwoodba igyekeztünk, az idei Star-B-Q-ra az Astronomy Ireland rendezésében. Sajnos egész nap csúf idő volt, így a betervezett teleszkópos égmustra elmaradt, de szerencsére addig fogják "tologatni", míg egyszer meg nem tudják rendezni. Azaz minden héten pénteken kiküldenek egy mailt, hogy előreláthatólag tiszta lesz-e az idő szombaton, és ha igen, akkor irány Roundwood ismét. :)

Voltak azonban érdekes előadások. Először az Astronomy Ireland elnöke, David Moore tartott mindenféle alap infókról előadást. Tök jól elmagyarázta pl. hogy míg egy sima égővel be tudjuk világítani a szobát, egy tűhegyni anyaggal, amely olyan meleg, mint a nap magja, a környezete megsemmisülne. Galwayből nézve azonnal megvakulnánk és hólyagosra égne a bőrünk. Jó volt, hogy nem csak hatalmas számokkal dobálóztak, azt illetően, hogy mennyire meleg a nap, hanem igyekeztek érzékeltetni is a dolgot.

A következő előadó Antony Murphy volt, aki az őskori csillagászatról beszélt, itt Írországban. Érdekes volt, mert beszélt egy csomó olyan helyről is, ahol már mi is jártunk, pl. Tara-hegy, vagy Newgrange.

Végül Martin Hendryt hallhattuk, a Glasgowi Egyetemről. Miután hozzászokott a fülünk az akcentushoz, élveztük az előadását arról, hogy miért is igaz, miszerint jártak az amerikaiak a Holdon. Igyekezett bebizonyítani, hogy a kétkedők állításai nem igazak. Pl. hogy a zászlót a felvételeken nem a szél fújta (a kétkedők azt mondták, hogy a felvételek hamisítottak, mert a zászlót fújja a szél, holott ha a Holdon történt volna a felvétel, akkor nem fújhatta volna hiszen az nincs a Holdon). Martin Hendry elmondása és képei, videói szerint a zászlót az asztronauta igyekezte leszúrni a földbe, így a tekergetésnek köszönhetően lebegett a zászló. Még számos pontot felsorolt, érdekes volt.

Mivel a csillagnézés elmaradt, sokan hazaindultak előadás és pocaktömés után, de mi és még jópáran ottmaradtunk az utolsó előadásra. Megérte! Végre láttunk képeket, amiket teleszkópokkal készített az emberke, és nagyszerű magyarázatot adott pár ismert csillagkép felismeréséhez.

Pl. A göncölszekeret sokan felismerik, angolul: Ursa Major. Ha a szekér hátsó két csillagát összekötő vonalat meghosszabbítjuk, az egyenesen a Sarkcsillaghoz vezet (Polaris), ami mindig északon van.

Éjfél után mi is hazagurultunk, ahol a kapunk előtt ragyogó tiszta ég fogadott. :) Reméljük jövő héten be tudjuk pótolni az elmaradt csillagmustrát.

Dzsuszti Blog

Ilyenek is voltunk

2010. szeptember 05. - vasárnap

Dzsuszti 2003.

Dzsuszti 2005.

Dzsuszti 2008.

Dzsuszti Blog

Szükséges holmik listája

2010. szeptember 03. - péntek

Vaskos levelet hozott a postás a sulitól. Ismét. :)

Újabb feladatot kaptam a fennmaradó nyaram utolsó pár hetére, az olvasnivaló mellé. Tehát azt is mondhatjuk, hogy az okítás elkezdődött már augusztus végén. :)

Gyűjtenem kell különböző tárgyakat, különböző kategória szerint. Majd ezeket megfelelő körülmények között le kell fotóznom, és vinnem az egész cucmókot majd az első napon. Majd ha valamelyest letisztul a kép, és az, ami most ötletként a fejemben kavarog, és mindenképpen ki szeretne jönni, na de nem ám külön-külön, hanem egyszerre, akkor leírom mire jutottam. :)

Ezeket a nyári feledatként elkészített képeket fogjuk majd az első év első ciklusában feldolgozni. Az még nem világos hány ciklus lesz az első évben, de azt már látom, hogy nem fogok unatkozni.

A második ciklusban, majd valamikor januárban pedig azt írják, hogy tanulmányi útra megyünk. Ki kell választanom már most, hogy majd hova szeretnék menni, Londonba, Madridba, New Yorkba múzeum-lesőre. Depositot kérnek már a legelső napon mindenkitől, a többit majd ráérünk januárban beadni.

A szükséges holmik listáját is csatolták, ebből már vannak meg dolgok, de még sok mindent be kell szereznünk. Nem egészen világos még egy-két dolog, de majd úgy is kiderül. :)

Tehát egész kis talicskával fogok szeptember végén suliba vonulni. Addig is szorgalmasan olvasom a nem éppen picinyke könyvem. :) Azért ennek örülök, mert ugyan minden időmet elviszi, de rengeteget tanulok, úgy értem angolilag. Sok szót ismertem meg, még ha nem is ülepedett le a dolog mélyre, akkor is tudni fogom hova tegyem majd amit mondanak egy-egy műről. Az elején még minden oldalon sok ismeretlen szó volt, mostanra azért már könnyebb, így 400 oldal után. Ijesztő, hogy még előttem van 900. :D

Jelenleg egy nagy ködös felhő az egész ami a fejemben kavarog, de megfogadom a kapott tanácsokat és nem próbálok meg mindenre emlékezni, mert lehetetlen. Lesz egy átfogó képem, nem leszek tök hüje a témából legalább, aztán majd meglátjuk, hogyan fog ez az egész tanulósdi működni. :)